Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Budapest, 1904, Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt. kiadása (Révai és Salamon Könyvnyomdája, Bp.), 310 + [2] p.
Eötvös Károly Munkái. No.: IX. sz.
A nazarénusok. Írta: Eötvös Károly.
Második kiadás. Részletes tartalomjegyzékkel, valamint kötetvégi könyvreklámokkal kiegészített kötet. A könyvet Révai és Salamon Könyvnyomdája nyomtatta és Gottermayer Nándor Könyvkötészete kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott szecessziós mintavilágú díszítésekkel ellátott címlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, egy sérült lappal, szépen körbe színezett lapélekkel, hátlapon aranyozott díszítéssel és a kiadói aranyozott, jelmondatos emblémájával, hiánytalan, megkímélt, szép állapotban.
A könyv szerzője, Ráczkevi Eötvös Károly (Mezőszentgyörgy, 1842. március 11. – Budapest, 1916. április 13.) politikus, ügyvéd, író, publicista, országgyűlési képviselő, Korának egyik legnevesebb ügyvédje és legismertebb közéleti személyisége. A Pápai Jogi Akadémia hallgatója, a veszprémi kerület képviselője, a Deák Párt, majd a Függetlenségi Párt tagja, pénzügyminisztériumi megbízott és alkalmazott. A felekezeti egyenjogúság és a polgári házasság élharcosa, a magyar országgyűlés elismert, független, liberális képviselője, a Veszprém c. politikai hetilap alapítója és szerkesztője, a Pesti Napló vezércikkírója, a Függetlenségi Párt lapjának, az Egyetértés"-nek a vezető publicistája, majd szerkesztője, a Pesti Hírlapnak elismert publicistája, nemzetközi hírű ügyvéd. Az 1883-as tiszaeszlári vérvád perében a vádlottak védője, majd a per történetéről szóló sikeres könyv szerzője. Eötvöst az Izraeliták Országos Irodája kérte föl a védelem képviseletére, amit örömmel el is vállalt. 1900-ban a Révai Kiadó úgy döntött, Eötvös műveit a jövőben önálló kötetekben jelenteti meg. Első nagy sikere a jelentős kortörténeti értékű Utazás a Balaton körül, amiben a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat, érdekes történeteket vetett papírra az ő sajátos, mesélős, hosszú körmondatos, mégis nagyon élvezetes stílusában. Regényeire és elbeszéléseire a finom lélekrajzok, a frappáns eseménybonyolítás és a szellemes stílus a jellemző. A szerzőnek ez a kötete a nazarénusokról szól. A szerző 1873-ban alapos kutatásai, levelezései, személyes beszélgetések és a róluk szerzett ismeretei alapján a Pesti Naplóban érdekes riportsorozatot írt a nazarénusokról, ami 1904-ben könyv alakban is megjelent. Itt megjegyezhetjük, hogy a nazarénusokkal – vagy mondjuk így: a nazarénus jelenséggel – az irodalom több jeles alakja is foglalkozott, elég csupán Tömörkényre, Juhász Gyulára, Jókaira, Veres Péterre hivatkoznunk. Sőt az sem érdektelen, hogy Tolsztoj is behatóan tanulmányozta és naplójában megörökítette a hozzá hasonlóan pacifista nézeteket valló, a fegyverfogást elutasító magyarországi nazarénusokat."