Szőnyi Antikváriuma

Fair Partner ✔
56. árverés

Par - -.
Lettre de Biblis… Troiséme édition. 32 l. 1 rézm. t. + 2 rézm ill. a szövegben.
Lettre de Gabrielle DʼEtrées a Henri IV… Címlap, 35-71 l. 1 rézm. t. + 2 rézm ill. a szövegben.
Lettre de Sapho a Phaon… VI, 7-32 l. 1 rézm. t. + 2 rézm ill. a szövegben.
Lettre de Jean Calas… 40 l. 1 rézm. t. + 2 rézm ill. a szövegben.
Paris, 1767. Sébastien Jorry.
Adrien-Michel-Hyacinthe Blin de Sainmore (1733, Párizs – 1807, Párizs) francia költő, drámaíró és történész.
Heroida: (gör.) hősköltemény, levélformában egy történeti vagy mondai (szóval epikus) személy ajkára adva. Rendesen az epikus alaphelyzet, hogy egy hős el van szakítva kedvesétől s levélben önti ki epedését, keservét, reményét, olykor a nő ír ily levelet hősének. E műfajt Ovidius teremtette meg, nála mondai hősök szerepelnek (heros, heroina), innen a műfaj neve. Rokon a H. a helyzetdallal (l.o.) annyiban, hogy a költő itt is mások érzelmeinek ad hangot. A H.-t helyzet-elégiának lehetne mondani levélformában (ha tetszik: helyzet-episztolának). Tartalma az alaphelyzetből kifolyólag mindig elégikus, formája is Ovidiustól kezdve az elégiai vers, a distichon. Ovidiusnak 21 H.-ja maradt fenn, a rómaiak közül Propertius irt még H.-kat, tőle kettőt birunk. Nálunk Gyöngyösinél találjuk az első H.-t, Kemény János levelét a tatárfogságból Lónyai Annához. A mult század vége óta klasszikai iskolánk karolta föl e műfajt (Baróti, Dayka, stb.), leghíresebbek voltak Pázmándi Horváth Endre heroidjai. Ezek hexamaterekben és distchonokban vannak írva. Ma nem művelik, legfeljebb mint részlet fordul elő hosszabb elbeszélő költeményben. (A Pallas lexikon szócikke.)
XIX. század-végi egészvászon-kötésben, jó példány, hangulatos kötet.