2025. szept. 08., hétfő
Külső online aukció

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
4. Grafikai Online árverés

2021. 11. 23. kedd 12:00 - 2021. 12. 05. vasárnap 20:00

 
117.
tétel

Czimra Gyula Önarckép (hátoldalán Barbizoni táj)

Czimra Gyula Önarckép (hátoldalán Barbizoni táj)

1924. 61x46cm. Papír, akvarell hátoldala: tus. Hátoldalán jelezve j.l.: Czimra Barbizon 924. Korábban a Hernádi Miklós gyűjteményben. Czimra Gyula 1923-ban Párizsba, majd egy évvel később Barbizonba utazott, később csatlakozott...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
117. tétel
Czimra Gyula Önarckép (hátoldalán Barbizoni táj)
1924.
61x46cm.
Papír, akvarell hátoldala: tus.
Hátoldalán jelezve j.l.: Czimra Barbizon 924.
Korábban a Hernádi Miklós gyűjteményben.

Czimra Gyula 1923-ban Párizsba, majd egy évvel később Barbizonba utazott, később csatlakozott hozzá Paizs Goebel Jenő és Jeges Ernő is. A modern festészetet szerették volna felépíteni a plein air gyökerektől kiindulva, Paál László, a festőzseni nyomdokain haladva. 1926 tavaszán Czimra önálló kiállítást rendezett a párizsi Galerie du Zodiaque-ban, melynek anyagi sikerének köszönhetően a tervezettnél két évvel hosszabb ideig maradt külföldön. Czimrának 1928-as hazaérkezése előtt még sikerült megnézni minden idők egyik legteljesebb, 254 művet felvonultató, Paul Gauguin kiállítását a bázeli Kunsthalle-ban. Czimra művészi alapállását Gauguin és Van Gogh művészetének hatása gyökeresen átformálta, addigi komor-sötét színvilágába elemi erővel törtek be a tiszta, keveretlen tubusszínek. Hazaérkezése után Nagybányára látogatott, majd Szentendrén alkotott. 1929-ben csatlakozott a Szentendrei Festők Társaságához, 1933-ig itt dolgozott. 1934-ben Rákoshegyre költözött. Az 1935 és 1950 közötti másfél évtized Czimra művészetének legkevésbé ismert és dokumentált korszaka. Ebben az időszakban a budapesti művészeti élettől teljesen elzárkózva, a nyilvánosságtól magát messze távol tartva alkotott, főként legközvetlenebb környezetéből merítve témát és ihletet. Főleg tájrészleteket, csendéleteket és enteriőröket festett ezekben az években. Ugyanúgy, ahogy Monet, amikor megtalálta az édenkertet Giverny-ben, a természet egyszerű szépsége mindennapi megihletőjévé vált művészetének. A virágok, a vízililiomok, a táj szépsége magával ragadta a francia művészt az itt eltöltött 26 évben. Czimra is létrehozta saját paradicsomát, „rákoshegyi” korszakában, festményeinek olyan gyönyörűséges sorozatát alkotta meg, mely hazai viszonylatban is párját ritkítja. Az utóbbi években egyre több, ebből az időszakból származó műve került elő, tájak, csendéletek és enteriőrök.