2025. szept. 17., szerda
Külső online aukció

Antikvárium.hu Kft.
Az Antikvarium.hu 13. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát

2020. 12. 03. csütörtök 00:00 - 2020. 12. 13. vasárnap 20:00

 
73.
tétel

Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi (Rózsahegyi Kálmánnak dedikált példány)

Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi (Rózsahegyi Kálmánnak dedikált példány)

Budapest, é. n., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. kiadása (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 140 p. Szerző által dedikált példány. Te csak pipálj Ladányi. Egy úri penzió története három felvonásban. Írta: Csathó...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

73. tétel
Csathó Kálmán: Te csak pipálj Ladányi (Rózsahegyi Kálmánnak dedikált példány)
Budapest, é. n., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet R.-T. kiadása (Athenaeum R.-T. Könyvnyomdája, Bp.), 140 p.
Szerző által dedikált példány. Te csak pipálj Ladányi. Egy úri penzió története három felvonásban. Írta: Csathó Kálmán.
A címlapon a szerző, Csathó Kálmán tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Rózsahegyi Kálmánnak az ideális Ladányinak régi barátsággal, hálával, szeretettel és a nagy művészt megillető hódolattal. 927. II. 14. Csathó Kálmán."
A dedikáció címzettje, Rózsahegyi Kálmán Endrőd, 1873. október 6. – Budapest, 1961. augusztus 27.) magyar színész, színészpedagógus. A Színiakadémián végzett, ezt követően a Dobó Sándor társulatánál kezdett el dolgozni, később Debrecenben és Kolozsváron is működött. Tagja volt a Magyar Színháznak, majd a Nemzeti Színháznak is, utóbbi 1923-ban örökös tagjai közé választotta. Az 1910-20-as években, mint népszerű kabarészínész is tevékenykedett. 1909-ben alapította meg feleségével sziniiskoláját, melyből számos híres színész került ki. A második világháború alatt származása miatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig nem engedték, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba, ezt követően a Vígszínházba, a Madách Színházba, a Pesti Színházba, valamint az Operettszínházba kapott lehetőséget alkalmanként fellépni. Tehetséges színész volt, minden műfajban otthonosan mozgott (operett, népszínmű, vígjáték, kabaré, klasszikus dráma).
A szereplők listájával, valamint a hátlapon a szerző a kiadónál megjelent munkáinak keretes jegyzékével kiegészített kiadás.
A Deres Péter által színpadra írt és Kőváry Katalin rendezésében megvalósuló legendás vígjáték annak idején egy nemzedék közkedvelt darabja volt, melyben olyan színészek domborítottak, mint Rózsahegyi Kálmán és Pécsi Sándor. A rendkívül szórakoztató darab egy olyan családról szól, amely bizonyos normák szerint él, majd egyszer csak megváltozik körülöttük a világ, az új szabályokhoz azonban már nem tudnak alkalmazkodni
A kötet lapjain Rózsahegyi Kálmán által beírt jegyzetek, szini utasítások olvashatók, valamint "Ladányi" szövegénél számos korrektúra és jelölés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány feliratozott, a kiadó emblémájával ellátott, keretes, foltos címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, körbevágatlan belívekkel, feliratos, foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Csíkdelnei Csathó Kálmán Jenő (Budapest, 1881. október 13. – Budapest, 1964. február 14.) magyar író, jogász, vadász, vadászati író, színházi rendező, MTA tag. Jogi egyetemet végzett Budapesten, majd Berlinben színházi tanulmányokat folytat. Visszatérve Magyarországra tisztviselőként dolgozott a magyar kultuszminisztériumban. Később a Nemzeti Színház ünnepelt rendezője majd főrendezője. A Kisfaludy Társaság másodelnöke. 1940-ben a Magyar Színház és az Andrássy úti Színház igazgatója. Szenvedélyes vadász és természetjáró, élményeit könyvalakban is közreadta. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1933–1949 között, tagságát 1989-ben posztumusz állították vissza.
"