Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 18. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, grafika

h. n., é. n., k. n., 4 p.
Continuation Aus dem Kayserlichen Feldlager auf der Insel Schiedt, welcher Gestalt: die Türcken, Neutra, Freystädl, und Novigrad durch Accord erobert, und die unserigen dem Feind zu recontriren sich annoch zu schwach befinden. / [Jelentés az Insel Schiedt-en (mai Szigetköz és Csallóköz területe) állomásozó császári táborokról, amely a következőképen alakult: a törökök Nyitrát, Galgóczot és Nógrádot megegyezés által meghódították és a mieink az ellenség visszatámadásához túl gyengének találtattak] (szabadon fordítva)
A címlapon Dr. Ballagi Aladár történész, egyetemi tanár tulajdonosi bélyegzése látható.
Német nyelvű, gótbetűs, az 1660-as évekből származó dokumentum, amit egy fekete-fehér iniciáléval és egy könyvdísszel díszítettek.
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratozatlan könyvgerinccel, a címlapon, valamint a hátlap belső oldalán ceruzás bejegyzéssel, hiánytalan, átlagos állapotban.

A röpirat az 1663-64-es Habsburg-török háború, más néven a hetedik Habsburg-török háború eseményeiről tájékoztat, pontosabban az 1663. október 14-16. közötti időszak néhány történéséről szóló jelentést tartalmazza. A Habsburg-török háború a Habsburg Birodalom, a Magyar Királyság és Horvátország harca volt a Török Birodalom ellen, melybe fegyveresen beavatkozott a Német-római Birodalom, az északnémet fejedelmek által létrehozott Rajnai Szövetség, Franciaország, Lengyelország, valamint egyéb nemzetközi segédhadak. Kezdetben a törökök látványos sikereket értek el, még a nagy jelentőséggel bíró Érsekújvárat is sikerült elfoglalniuk. Az 1664. évben azonban a Habsburg csapatok döntő győzelmet arattak Szentgotthárdnál, ezt követően pedig békét kötöttek Vasváron.

Az egykori tulajdonos, Ballagi Aladár (Kecskemét, 1853. október 24. – Budapest, 1928. június 21.) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Ballagi Mór fia. Tanulmányait a pesti és a heidelbergi egyetemen végezte. Ezt követően a Budapesti Református Gimnáziumban, majd a Sárospataki Református Teológiai akadémián tanított. 1877-ben a budapesti egyetem magántanára, később helyettes tanára lett. 1889-től pedig az újkori egyetemes történelem nyilvános rendes tanáraként tevékenykedett. Saját költségén beutazta Franciaországot, Olaszországot, Szerbiát, Németországot, Angliát, Görögországot, Oroszországot, Svédországot, Norvégiát és az Amerikai Egyesült Államokat is. Különböző könyvtárakat és levéltárakat keresett fel magyar nyomok, vonatkozások után kutatva. Leginkább a 17-18. századi egyetemes történettel, külföldi magyar vonatkozásokkal, illetve magyar művelődéstörténettel és nyelvészettel foglalkozott.