2025. szept. 12., péntek
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

2022. 02. 20. vasárnap 20:00

 
16.
tétel

Baranyi Ferenc: A hiány kalodája (Pécsi Ildikónak és Szűcs Lajosnak dedikált példány)

Baranyi Ferenc: A hiány kalodája (Pécsi Ildikónak és Szűcs Lajosnak dedikált példány)

Budapest, 2005, Hungarovox Kiadó Bt. (ETO-Print Nyomdaipari Kft.), 76 p. + [2] p. Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A hiány kalodája. Új és újjászületett versek. Írta: Baranyi Ferenc.Az előlapon a szerző, Baranyi Ferenc...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

16. tétel
Baranyi Ferenc: A hiány kalodája (Pécsi Ildikónak és Szűcs Lajosnak dedikált példány)
Budapest, 2005, Hungarovox Kiadó Bt. (ETO-Print Nyomdaipari Kft.), 76 p. + [2] p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. A hiány kalodája. Új és újjászületett versek. Írta: Baranyi Ferenc.
Az előlapon a szerző, Baranyi Ferenc tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "Ildinek és Lajosnak ősrégi barátsággal, testvéri puszikkal, szövetséges szeretettel. Baranyi Ferenc. 2005. júl. 11."
A dedikáció címzettjei:
Pécsi Ildikó (Polgár, 1940. május 21. – Gödöllő, 2020. december 5.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Szűcs Lajos (Apatin, 1943. december 10. – Budapest, 2020. július 12.) olimpiai bajnok labdarúgó, edző, a Ferencváros és Honvéd egykori játékosa, 1967 és 1973 között magyar válogatott, az 1968-as mexikói olimpián aranyérmet szerzett magyar labdarúgócsapat tagja.
A borítót Dulity Tibor festménye alapján Pereszlényi Helga tervezte. Hátsó borítón: Csernák Ferenc Baranyi Ferencről készült plakettjének fotóját Markovics Ferenc készítette. Utóhanggal, részletes tartalomjegyzékkel és kiadói könyvajánlóval kiegészített verseskötet. Nyomtatta az ETO-Print Nyomdaipari Kft.
Kiadói ragasztott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott, a költőt ábrázoló, színes illusztrációval ellátott címfedéllel, két színnel feliratozott könyvgerinccel, az egyik oldalon tollal készített korrektúrával (52. p.), színes feliratos, illusztrált hátlappal, hiánytalan, megőrzött, jó állapotban.
A kötet szerzője, Baranyi Ferenc (Pilis, 1937. január 24. -) költő, író, műfordító. Az ELTE BTK magyar-olasz szakának hallgatója, majd a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1955-1957 között pályamunkásként és tisztviselőként dolgozott, ezt követően az "Egyetemi Lapok" munkatársa, majd az "Ifjúsági Magazin" főszerkesztő-helyettese lett. Később a "Magyar Ifjúság" irodalmi rovatának vezetőjeként tevékenykedett. 1976-tól az MTV Szórakoztató és Zenei Főosztályán dolgozott mint főosztályvezető-helyettes, azután főmunkatársa. Több lapnál is tevékenykedett főszerkesztőként (Palócföld, Ezredvég). 1963-tól tagja volt a Magyar Írók Szövetségének, 1988-tól pedig megválasztották a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Társaság alelnökének. Ezt követően a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kuratóriumának elnöke lett.
"...Baranyi versei egyaránt szólnak értelmünknek és érzelme­inknek. Nem akar elkápráztatni egymástól távoli képzettar­tományokat egyberántó metaforákkal - inkább a pontosságra és a szemléletességre törekszik. Kedves költőnkkel szólva, a „tisztes köznapi beszédet” emeli föl a művészet választékosabb szintjére, sokszor a régi, reneszánsz és reneszánsz előtti köl­tők gáláns módján. Ebben a kötetében is jócskán találunk dantei tercinákat, petrarcai szonettet, villoni - és persze Jó­zsef Attila-i - balladát, Balassi-strófát, Ronsard-i rímes alexandrint, esetleg a Radnóti által is kedvelt, nibelungizált vál­tozatban. (Benjámin László is élt vele gyakran.) Nemcsak a klasszikus versidomot követi, hanem azt a verseszményt is, amely szerint a költőnek a sokasághoz szólni megtiszteltetés..." - írta a műről Alföldy Jenő irodalomtörténész (Tekintet, 2005/18. évfolyam/4. szám).