aukciósház |
Antikvárium.hu Kft. |
aukció dátuma |
2024.07.21. 20:00 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu Szezonzáró kamara aukciója | Könyvek, aprónyomtatványok |
aukció kiállítás ideje |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján július 11. és 18. között lehet megtekinteni. |
aukció elérhetőségek |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2024-07-21/antikvarium-hu-5-szezonzaro-kamara-aukcio |
35. tétel
Bánffy Miklós, gróf: Megszámláltattál... I-II./És hijjával találtattál I-II./Darabokra szaggattatol
[Budapest], 1935-1940, Révai (Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Bp.), 1678 p. (összesített oldalszám)
Első kötet. Erdélyi történet. Megszámláltattál... I-II./És hijjával találtattál I-II./Darabokra szaggattatol. Regénytrilógia. (öt egységes külön kötetben) Írta: gróf Bánffy Miklós
1. Megszámláltattál... I-II. [Budapest], 1935, Révai, 370 p., 356 p.
2. És hijjával találtattál... I-II. [Budapest], cop. 1937, Révai, 295 p., 316 p.
3. Darabokra szaggattatol. [Budapest], 1940, Révai, 341 p.
Nyomattak a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában, Budapesten.
Kiadói egészvászon sorozatkötésben lévő kötetek aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott címfedéllel és könyvgerinccel, hiánytalan, jó állapotban, aranyozott feliratozású, gazdagon aranyozott, kiadói borítófedélben (rajtuk apróbb sérülésekkel). A Megszámláltattál... I. kötetének kiadói védőborítója fel lett kasírozva egy hártyapapírra.
A kötet szerzője gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) erdélyi magyar író, drámaíró, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széles körű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták. 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-22-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját.