auction house |
Szőnyi's Antique Book Shop |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ 50. (jubileumi) árverés |
date of exhibition |
2021. november 8-tól 19-ig (2 héten át, szombat, vasárnap zárva) 10.00 órától 18.00 óráig |
auction contact |
+36 20 9624427 vagy +36 30 4597910 | szonyiendre@gmail.com | www.szonyi.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2021-11-20/50-jubileumi-arveres-szonyi |
69. item
[CELSUS, Aurelius Cornelius] ● A. CORN. CELSII De Medicina Libri Octo.
Cum notis integris Joannis Caesarii, Roberti Constantini, Josephi Scaligeri… Cura & Studio Th. J. ab Almeloveen.
[Leiden] Lugduni Batavorum, 1746. Joh. Arn. Langerak. 1 t. (rézmetszetes portré, felhasználva Zsámboky János arcképgyűjteményét: Icones Medicorum, Antwerpiae 1574), 35 sztl. lev. 749 l. 13 sztl. lev. A szöveg közt is elhelyeztek egy Celsus portrét. 210 mm.
Cornelius Aurelius Celsus (Kr. e. 20 körül –Kr. u. 40. körül) római enciklopédikus író. Életrajzát nem ismerjük. Nyolc részből álló orvostanának (De Medicina Libri Octo) bevezető része összefoglalja az orvostörténetet Aszklépiosztól Aszklépiadészig. A nyolc rész: I. Egészségesek és betegek dietetikája, II. Általános kóroktan, tünettan, kórjóslat és terápia, III. Lázas betegségek, elmezavarok, tüdőbaj, epilepszia, sárgaság, elefantiázis (lepra), kábultság, bénulások, IV. Testrészek rövid áttekintése, speciális kórtan és gyógy- tan, lábadozás, V. Gyógyszertan (materia medica), sebek és sérülések tünettana, méregtan, külső és belső daganatok, bőrkiütések, VI. Bőr, érzékszervek, száj, fogak, nemi szervek és a végbél betegségei, VII. Sebészet, VIII. Csontbántalmak, törések és ficamok. A betegségek tüneteinek felsorolásában gondos és alapos. Tárgyi ismeretei a sebészet terén a leggazdagabbak. A leírt műtéteket feltehetőleg maga is végezte vagy legalább látta. Elsőként ír plasztikai műtétről. A szülés levezetésének több módját tárgyalja. A maga korában megbecsülték és használták Celsus könyvét, mivel azonban nem volt orvos, a „szakma” semmibe vette. Római szerzők közül egyedül Plinius tett róla említést természetrajzában. Az egész középkoron át ismeretlen maradt. Egyetlen, eredetinek számító kéziratát Tomaso Parentucelli firenzei könyvtáros – a későbbi V. Miklós pápa – találta meg a XV. században, nyomban ki is adatta: De Medicina… Firenze: 1478. Ez volt az egyik legelső nyomtatásban megjelent orvosi könyv, megelőzte Hippokratesz és Galénosz kiadását is.
Korabeli egészpergamen-kötésben, kitűnő példány, szép állapotban.