Mike és Portobello Aukciósház

89. aukció (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, műtárgyak, numizmatika, játék, egyéb gyűjtemények) | 1. nap

Szerk.: Varga Katalin; A tanulmány írta, a szöveget gondozta és jegyzetekkel ellátta: Hegyi Katalin. Bp. 2002. Ady-Életmű Alapítvány, Argumentum Kiadó. Petőfi Irodalmi Múzeum. 54 l. Folio. Ada szecessziós rajzával, melynek grafikája Pitzner (Wien) felvétele alapján készült. Fűzve, illusztrált kiadói borítékban. Ady Endre hosszabb ideig tartó betegeskedés után, 1912 februárjában vonult be a Városmajor Szanatóriumba. A külvilágtól való távolság segített idegi és érzelmi zavarát megnyugtatni. Lédával való kapcsolata megromlott, találkozásaik egyre feszültebbek voltak, Ady a viharos viszony helyett harmóniára, nyugalomra vágyott. Bisztriczky Józsefné Csutak Valéria 1912 márciusának elején érkezhetett a szanatóriumba. A nyugodt beszélgetésekkel töltött órák nagy hatással voltak Adyra, aki az asszonyt Adának nevezte el. Iránta érzett szerelme négy verset ihletett, amelyeket A magunk szerelme című kötet Imádság a csalásért ciklusába illesztett. Ezeken kívül született még egy — cím nélküli — vers, amelyet ma Adának címmel ismerünk. Ezt a verset Ady nem szánta közlésre, feltehetően személyes és mélyen bizalmas volta miatt. A szanatóriumot Ada április elején hagyta el, és hazatért Aradra, ekkor kezdődött meg kettejük levelezése. Adától négy, Adytól hét fennmaradt levelet ismerünk. A borítótés a kötetet tervezte: T. Nagy György; A kötet elkészítését szaktaná-csaival segítette: Kincses Károly, Nyerges Judit, Schweitzer Pál. Megjelent Ady Endre születésének 125. évfordulójára 500 példányban, ebből 100 számozott, ez a 7. számú.