Honterus Antikvárium és Aukciósház

Fair Partner ✔
117. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

Méretei: 25×17×18 cm.
Ady Endre 1919. január 27-én reggel a Liget Szanatóriumban, kéthetes kórházi szenvedés után nyolc óra tájban meghalt. Alig lehelte ki a lelkét, halottaságya körül sürögni kezdtek a halhatatlanság szolgái. Fényképészek jöttek lábujjhegyen, gépüket nesztelenül állították fel a szoba sarkában és sokáig némán célozták a halott költőt, aki viaszsárga arccal, mélyen és kéken besüppedt szemekkel, csapzott hollófürtökkel feküdt a fehér párnákon. Rajzolók ültek az ágya mellé, ceruzájukat halkan meghegyezték, csak a lélekzetük hallatszott, mialatt a halott költő szép bús fejét rajzolták. Egy szobrász jött és a költő arcára borította a halotti maszk lágy anyagát. Egy hölgy jött és lila virágbokrétát tett a halotti takaróra. ‒ írta Zilahy Lajos 1922-ben a Pesti Naplóban.
A Vörösmarty Akadémia még közvetlenül a költő halála után ülést tartott Móricz Zsigmond elnöklésével. Az ülésen több fontos határozat mellett széleskörű mozgalmat indítottak Ady Endre Budapesten felállítandó szobra és síremléke dolgában. Vedres Márk és Ferenczy Béni szobrászművészek bemutatták az ülésen az Ady ravatalánál készített halotti maszkokat, amelyek rendkívül sikerültek…Azt a fejet, melyet a halottról nem a gipszöntő öntött, hanem Ferenczi, ez a kitűnő fiatal művészünk a ravatal előtt agyagba formált. Ez a maszk, mely hasonlóságban semmi kívánni valót nem hagy hátra, nem a halál rémes realitásában, hanem mint műalkotás hat, s igen alkalmas arra, hogy Ady számos tisztelői megszerezzék könyves polcaik számára. Kapható a Pesti Napló könyvkereskedésében, ára 100 korona. ‒ reklámozta saját magát a Pesti Napló.
Franyó Zoltán és Dénes Zsófia így emlékezett vissza a maszköntés pillanataira: „Az ablaknál Vedres Márk szobrász készíti elő az agyagot, hogy Ady arcáról lelopja az utolsó derű mosolyát és átadja az anyag maradandóságának. Valami zsiradékkal bekeni a halott arcát, homlokába hanyatlott fekete haját félresimítja és azután ráborítja az agyagot. Az ápolónő felzokog, mint mikor a koporsófedelet szegezik rá a kedves halottra. Aztán vége... A fájdalom már csak azoké, akik halottas ágya mellé zarándokolnak: Csinszkáé, Móricz Zsigmondé, Hatvanyé, Schöpfliné. Miután a szobrász elkészült a halotti maszkkal, Móricz Zsigmond az ápolónő segítségével felöltözteti Adyt sötétszürke ruhájába ‒ ez volt a hűséges, nagy barát utolsó baráti szolgálata.” (Igaz szó, 1957. 11. szám) Vedrest Hatvany Lajos kérte fel a feladatra, aki egy Spira nevű volt katona segítségével vette fel a negatívot, majd a Reichenberger cég műhelyében öntötték ki a másolatokat. Itt kapcsolódik a történetbe Beck Ö. Fülöp kiváló éremművész, aki a Nyugat emlékérmét is készítette: „Néhány hét múlva több példányt is láttam az én Ady fejemről. Felismertem az én maszkomat, mert a sokszorosíthatóság miatt nem szokták a fület is belevenni…A gipszöntő az álla alatt lemetszette a nyakat és a kulcscsontokat…” (Tanulmányok Adyról, 412. o) Szerinte az övé volt az eredeti – amit Hatvany eltulajdonított – és a többi, az átalakított, rámintázott reprodukciók.
De nem csak ez a három művész készített maszkot, hanem egy negyedik társuk is. A Kassai Ujság, 1922. 183. számában interjút közöltek Csorba Géza szobrászművésszel. Ő volt Ady Endre intim baráti körében az egyetlen szobrászművész, akit a magyarság nagy költője közel engedett magához, mintha érezte volna, hogy a Csorba vésője a legméltóbb arra, hogy márványba faragott emléket emeljen Adynak. „Igen, igen, Ady barátja voltam, talán egyedüli a szobrászok közül. Vele voltam akkor is, mikor a szanatóriumi ágyon a halált várta. Azaz, hogy épen nem várta. Félt a haláltól, harcolt ellene, nem akarta hinni ,hogy épen ő érte jön. Még a gondolatát, még a feltevését is igyekezett eltolni magától. Betegsége alatt kívülem nem engedett festőt vagy rajzolót magához. Hypochonder volt és a rajzolókban közelgő halála hírnökeit látta, akik „az utókor számára akarják megörökíteni.” Meghalt... én csináltam halottimaszkját... az állam vásárolt meg egyet, egy a Móricz Zsigmond birtokában van egy magánkézben.”
Tehát valójában legalább három különböző maszkról van tudomásunk, amelyeket Csorba, Ferenczy és Vedres készített és Beck mester is bejelentkezett a feladatra.
A Márffy Ödön ajándékozta halotti maszk eredeti példánya ‒ amelyen a halott költő néhány odatapadt hajszála is látszott ‒ Csinszka dr. Pfeiffer Ernőnek, Ady orvos-barátjának akarta adni, az orvos felesége azonban ‒ irtózva az addig mindennap élve látott költő arcának halotti ábrázolatától ‒ visszautasította a megrázó ajándékot. Ady halotti maszkja így került a festőművész-férj útján a Nemzeti Múzeumba... ahol az ostrom alatt eltűnt.
Nem tudjuk pontosan hány darabot reprodukáltak a maszkokból. Példányunk hátsó ringlijén, egy zsinóron lógó cédula az (M. kir. Postatakarékpénztár) Árverési csarnok 84. aukciójának 491-ik tételeként jelzi. Az árverést 1937 novemberében rendezték, de a katalógusnak eddig nem akadtunk nyomára. Ady Kerepesi úti síremlékét 1930-ban avatták fel, szintén Csorba Géza keze nyomán.
A magyarországi állami közgyűjteményekben lévő halotti és élőmaszkok jegyzéke rendezi a kérdést és aukciós tételünket Vedres Márk szobrászművésznek tulajdonítja, amelyet a 20-as évek elejétől árultak. (Halotti maszk / élőmaszk. Szerk: E. Csorba Csilla és Kovács Ida.)
A becses ereklye jó állapotban, a portól kissé szürke, de törést, hiányt nem találtunk.
Nyugodt vonásain nem látni sem az életének, sem a halálnak keserűségeit, fájdalmát.
Hozzá tartozik:
Roth Béla Dr. „Ha a szemeim lefogták.” Ady dalok. [Ady versek zongorára és énekhangra]
A 18 lapos kotta Rozsnyai Károly kiadásában, 1924-ben jelent meg. A remek, Ady halotti maszkjával díszített kőnyomatos borítót Sátori Lipót tervezte.
„A mindig kéznél levő dilettánsok sorában első helyen áll dr. Róth Béla nevű zeneszerző, aki aggasztó termékenységgel ontja az Ady-dalokat. Ezekről minden bántó szándék nélkül meg lehet, sőt meg kell állapítani, hogy naivak, kezdetlegesek, bombasztikusak és kiválóan alkalmasak arra, hogy növeljék a zenei Ady-kultusz körül egyre veszedelmesebben dúló esztétikai fogalomzavart…nem hallgathatom el azt a furcsaságot, hogy a leghivatottabb Ady-komponisták egyike, Reinitz Béla, évek óta leszorult a koncertműsorokról s legfeljebb régi nome de guerre-je alatt hallani elvétve egy-egy dalát.” ‒ írta a Nyugatban Lányi Viktor.
A kotta szép állapotban.