aukciósház |
Crystal Antikvárium és Aukciósház |
aukció dátuma |
2019.11.30. 16:00 |
aukció címe |
20. könyvárverés |
aukció kiállítás ideje |
2019.11. 25. (hétfő) - 2019. 11. 29. (péntek) 10-18 óráig |
aukció elérhetőségek |
+36-20-3311-483 | 06-52-314-780 | asztalanpeter@gmail.com | |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2019-11-30/20-konyvarveres-4c |
355. tétel
A TELEKI ÉS A TISZA CSALÁD ÉNEKESKÖNYVE 1730-33.
„AZ EGY IDVÖZÍTŐ ALDOTT ÚR JESUS NEVÉBEN AZ IGAZ IDVÖSSÉGUTTYARA MUTATÓ ÉS SZENT PENITENTIA TARTÁSÁRA SERKENGETŐ MAGYAR LELKI ORA AVAGY OLLY EGÉSZ ÉNEKES KOENYV . . . VILÁGOSSÁGRA KI BOTSÁTOTT. M. (AGISTER) SARTORIUS JÁNOS ROSNO-BÁNYAI SZ: ÍRÁS MAGYARÁZÓ IFFIÚ. . .” I-IV RÉSZ. TELJES! TÖBB MINT 1300 OLDAL TERJEDELEMBEN.
I.rész.
Vitembergában, (Wittenberg) 1730. Hake János. 3 lev, 674p + 7 lev (mutató)
A 105-108. oldal a 112. után kötve, a 672-673p. 2/3- és a címlap utánni ajánló levél hiányzik)
II. rész. Teljes!
Vitembergában, (Wittenberg) 1731. Hake János. 289p. + 3 lev.
III. rész. Teljes!
Vitembergában, (Wittenberg) 1732. Eüsfeld Ephraim. 3 lev, 205p. + 2 lev (mutató)
IV. rész. Teljes!
1733 H. n. és Ny. n. (hely és nyomda nélkül) 1 lev, 142p. „Vége” zárószó
Korabeli, négy bordára fűzött, klasszikus barokk egészbőr-kötésben, a fejrésznél kisebb hiány, az aranyozás lekopott. A gerinc nem repedt, jó állású, feszes tartású példány.
Hosszított formátum. Méret: 17 x 7 cm.
A példányszámot 200-300-ra becsülik. Pontos adat nem áll rendelkezésre ugyanis a harmadik kötetnek már más a nyomdásza a negyedik kötet pedig már hely és nyomda nélkül jelent meg, gyaníthatóan 100 példány körül.
Ezt igazolja, hogy a közgyűjteményekben fellelhetőek, (2-3 példány) csak az első két, vagy három kötetet tartalmazzák, sérült és hiányos állapotban. (példányunk negyedik kötete is hiánytalan)
Az első kötet címlapján a borosjenői és geszti Tisza-család címeres, dombornyomásos szárazbélyegzője!
Az első előzéklapon Teleki Ádámnak szóló latin nyelvű dedikáció 1740 körül!
A dedikáció fordítása:
„Nemes grófnak és úrnak, Teleki Ádám úrnak
Christ. Lerche imádkozik [Teleki Ádámért], hogy az Isten legyen a védelmezője, hazavezetője, igazságban tartsa meg a lelkét, testét őrizze meg egészségben,
szerezzen neki örök boldogságot, nagyszerű családját szaporítsa meg, erősítse meg
Isten szeretetében, ajándékozza meg türelemmel és adjon hosszú életet.”
Neustad ad Aissum (mai neve: Neustadt an derAisch )
A kötet első kötéstábláján, a négy rész tartalma latin nyelven. (Teleki Ádám kézírása!!)
A gróf Teleki Ádámnak szóló dedikáció Johan Christian Lerche-től (1691-1768) származik.
A dedikáció címzettje Teleki Ádám 1703-ban született, 1722-ben Hálé-ban és Drezdában járt,
később katonai pályára került, 1745-ben ezredes, az Esterházy-ezredben szolgált, 1751-ben tábornokká nevezték ki, de kövérsége miatt szolgálatot nem tehetett. Meghalt 1769-ben.
Szülei: Teleki Pál és Vay Kata
M. (agiszter) Sartorius János (1700 körül Rozsnyó- 1740 Csetnek)
1719 és 1722 között a Wittenbergi egyetemen tanul és szerez magisteri fokozatot.
Már a kortársak is nevezték Órás Jánosnak, az általa kiadott énekeskönyv miatt.
1725-től nyoma vész, majd Wittenbergben találjuk ismét, ahol 1730-33 kiadja énekeskönyvét.
Később visszatér Magyarországra, ahol nem találja helyét, hatalmi harcokba bonyolódik, majd 1740-ben elhalálozik.
Lerche, Johan Christian (1691-1768)theológiai tanulmányait Wittenbergben végezte, 1733 superintendánsNeustadt is Aissum –ban, ahol a dedikáció is keletkezett.
Gróf Teleki Kata (1777-1820) 1796-ban lesz Tisza (II.) László (1765-1831) bihari főjegyző felesége, valószínűleg az énekeskönyvet Ő hozta magával Gesztre (a Tisza család fészke 1766-tól), ahol a későbbiek során beolvadt a Tisza család könyvtárába.
Tisza (II.) László unokája volt Tisza Kálmán (1830-1902) és a dédunokája Tisza (IV) István (1861-1918) a két későbbi miniszterelnök.
A tehetős Tisza család a XVI. százaban az elsők közt vált kálvinistává. A XIX-XX. század fordulóján az öt református egyházkerületből háromnak az élén Tisza fiú állt, mint egyházkerületi főgondnok.
„A nagy vagyon több lehetőséggel és kötelességgel jár, a közösség iránti kötelességgel.”
A geszti családi fészekből Tisza (IV) István unokája Tisza (III) Kálmán 1944 októberében
-a front közeledése miatt- családjával együtt Budapestre menekült, sorsára hagyva a kastélyt és berendezését.
A front elől menekülők óriási zűrzavart okoztak Geszten. Fosztogatás, erőszak minden előfordult. „A rombolás ördöge által megszállott emberek betódultak a kastélyba és a műkincsnek számító berendezési tárgyakat összetörték vagy elhurcolták. . . . az állatokat őrző, (az oroszok által) a kastély udvarára terelt emberek a kastély könyveivel tüzeltek”
Ezt a nemzeti relikviánkat a két későbbi miniszterelnök, Arany János (Tisza Domokos nevelője volt Geszten 1851-től), valamint a család többi tagja is forgathatta.
A kiadvány ritkaságfokát szintén alátámasztja, hogy 1888-tól napjainkig Magyarországon, illetve külföldön nem szerepelt aukción még töredékes formában sem.
A geszti Tisza kastély 1944-45-ben az orosz hadsereg tulajdona. (a termekben csirkét neveltek, illetve lóistállót rendeztek be)
1946-48-ban a Debreceni Egyetem diáküdülője, gondnoka Dr. Erdős Károly volt.
1948-tól a Bihar Megyei Kommunista Párt központja. A későbbiekben általános iskola.
A vészterhes 1944-45-ös években és a későbbi időkben ki menthette meg a kötetet?
A múlt homályába vész. . .
Árverésen, mint említettem sohasem szerepelt, teljes példányról (tételünkkel együtt) egyetlen közgyűjteményi darabról van tudomásom.
A magyar könyv és kultúrtörténetpáratlanul becses darabja.