Abaúj Antique Book Shop

Fair Partner ✔
101. (Maradj otthon!) könyvárverés

ZSÓLDOS János: Diaetetika vagy az egésséget fenntartó, és a’ betegségtől tartóztató rendszabások. Írta és kiadta Zsoldos János orvos doktor, több túdós társaságoknak tagja, tekintetes nemes Veszprém vármegye’ első rendes orvosa, és tábla-birája. Győrben, 1814. Özvegy Streibig Jó’sefné’ bet. XII [4] 224 [2] p. Első kiadás! Később gerincén bordázott, feliratozott igényes félbőr kötésben. A második magyar nyelvű egészségtan tankönyv. A mű két részre oszlik, az első rész az egészséges, a második a beteg emberről szól. Az egészséges emberről szóló részben olvashatunk a tisztaság fontosságáról, az ételekről és italokról, a levegőről, a mozgásról, az alvásról, az indulatokról, a betegségek megelőzéséről. Foglalkozik a szerző a különböző életkorok egészségmegőrző módszereivel, sőt a különböző foglalkozásokat űző emberek egészséges életmódjának kérdéseivel is. Kitér a test, a ruha és a lakás tisztaságának fontosságára. Az arc, kéz mosását naponta kétszer ajánlja, nézete szerint legalább hetenként egyszer fürdeni kell. Szükséges, hogy naponta tiszta alsó ruhát vegyen fel mindenki. Mielőtt az étkezés kérdéseit tárgyalná, leírja a gyomor működését, az emésztés folyamatát. Felhívja a figyelmet a zsíros ételek kerülésére. Kitér arra, hogy húsra és a növényi eredetű táplálékra megfelelő arányban egyaránt szüksége van az embernek. Külön beszél a növényi, az állati és az ásványi eledelekről. A növényi eledeleknél két csoportot különít el: a lisztes növények és a vizes növények csoportját. Az állati eledeleknél felsorolja az összes ehető állatfajtát, még a csigát is. Az ásványi eledeleknél fontosnak tartja a sót, de felhívja a figyelmet: a sok só köszvényt okoz. A könyv hosszan foglalkozik a tiszta levegő fontosságával. Nagy teret szentel könyvében a mozgásnak, majd ír az alvás fontosságáról is. A mű következő része a „Nyavalyáktól mentő eszközökről”, vagyis az egyszerű gyógymódokról szól, gyakorlati tanácsokat ad arra vonatkozóan, mi a teendő fulladás, égés, kutyaharapás és gyakran előforduló fertőző betegségek esetén. Erősen hangsúlyozza, hogy súlyosabb betegséget ne otthoni „háziszerekkel” kezeljenek, hanem hívjanak orvost. Ezután a különböző életkorokban követendő egészségügyi szabályokat sorolja fel. Kitér a terhesség kérdéseire, részletesen tárgyalja, mire figyeljen az anya terhessége idején. Szól a csecsemő ápolásának kérdéseiről, kiemelve a tisztaság fontosságát, a szoptatás jelentőségét. A szerző közel negyven évvel Semmelweis Ignác előtt a mű „A’ betegek körűl forgolódók magok tartásokról” című fejezetében ezt írja: „Minden szülés után eczettel, azután szappannal kezeit lemossa, ha pedig ragadvány nyavalyájú a’ szülő, friss olajjal, vajjal vagy zsirral kenje-meg kezeit a’ szülés előtt, a’ szülés után pedig hamús, lúgos, végre szappanos vizzel mossa-le kezeit, és úgy menjen másik tiszta szülőhöz, ott-is lágy meleg korpás vizbe elébb kezeit megöblítvén”. A könyv utolsó része a beteg ember életmódjára vonatkozóan ad hasznos tanácsokat.