Múzeum Antique Book Shop

Tavaszi árverés

303 levél, ebből 287 sűrűn beírt oldal.
Kelt: Pozsony, 1833 -34.
Különböző papírokon, különböző kezek írásával. Bár a könyv gerincén lévő címfelirat szerint „1832-36 évi Országgyűlési Tudósítások” találhatók a kötetben, az első tudósítás 1833. augusztus 14-i keltezésű, (No. 72.). Ezután a 73., 78-81. sz. következik, itt negyven szám „hiányzik”, majd a 131. számtól a 208-ig folyamatos. A 78. és 79. számhoz Kossuth „Toldalék”-a is be van kötve.
A reformkori országgyűlések különleges dokumentuma. Az első tudósításokat Kossuth Lajos szerkesztette. Mivel nyomtatott sajtó az ülésekről nem számolhatott be, Kossuth ötlete volt, hogy kéziratos „magánlevél” formában tájékoztassa az ott elhangzottakról az érdeklődőket. Az 1832 végén indult, hetente kétszer megjelenő lapnak 1836 májusáig 344 száma látott napvilágot. Egy ideig (69-82. szám) kőnyomatban is terjesztették, de a hatóságok lefoglalták a nyomdagépeket. 1833 tavaszán már örömmel írta, hogy a Tudósítások napról napra jobban terjednek az ország különböző megyéiben, ami annak jele, hogy a magyar már a „magasb, nemesebb, az emberiségi és nemzetiségi” kérdésekre is figyelni kezd. Az ősz folyamán a lapnak már több mint száz előfizetője volt. Az üléseken a legtöbbször Kossuth maga jegyzett, mégpedig, a gyorsírást nem tudván, saját módszerével: „A kimagasló szónoki szépségeken, a jellegző mondatokon és sarkalatos adatokon kívül jóformán csak a vezérszókat jegyeztem fel, melyek az okoskodás fonalát kiczövekelik, jegyzeteim amolyan csontváz voltak, melyre testet rakni az emlékező tehetség feladata volt. Mikor mások az ülések után szórakozást kerestek, nekem íróasztalomhoz kellett sietnem, nehogy emlékezetem cserben hagyjon s a csontváz váz maradjon.” Az elkészült szöveget kellő példányszámban leíratta. Az első évben mintegy 25, utóbb állítólag 40 ilyen szegénysorsú ifjú másoló, jurátus dolgozott nála szerény fizetésért.
19. század végi, aranyozott, álbordázott gerincű félbőr kötésben.