Hereditas Antikvárium

Fair Partner ✔
11. Könyvárverés

(Wien), 1920. (Anzengruber-Verlag.) 20 önálló lap (kőnyomatok)
Bíró Mihály elsősorban politikai plakátjaival vált híressé. A korszak egyik jelképévé vált alkotás is az ő nevéhez fűződik: a Népszava számára készült vörös kalapácsos ember mindenki számára ismert. A Tanácsköztársaságban aktív szerepet vállalt, így annak bukása után Bécsbe emigrált. Itt is folyamatosan dolgozott: politikai, kereskedelmi és filmplakátokat készített, valamint különböző folyóiratokban jelentek meg grafikái. Mindenekelőtt azonban itt látott napvilágot a hírhedt Horthy-album.
Ahogy a Párttörténeti Közlemények ter­­mészetszerűleg tendenciózus cikke 1986-ban fogalmaz: „Még 1919 folyamán megkezdte 20 lapból álló rajzsorozatát, amely Horthy-album né­ven vált híressé. Ezeken a grafikai lapokon a fehérterror borzalmait örökítette meg, tiltakozva a Horthy-uralom rémtettei ellen. A magyar törvényhozás és személyesen Horthy nem bocsátotta meg Biró Mihálynak e rajzsorozat elkészítését. 1922-ben pl. egy Német János nevű cipészmesternél megtalálták az albumot, azonnal lefoglalták, és a magyar nemzet meg­gyalázása címén eljárást indítottak Biró ellen.” (Az említett ügyben a bíróság valamennyi vádlottat, így Bíró Mihályt is felmentette.)
A lapok a „magyarországi fehérterror rémtetteit” hivatottak bemutatni. A visszaemlékezések szerint Bíró az emigránsok beszámolóiból, valamint a brit szakszervezeti kongresszus és a Munkáspárt delegációjának jelentéséből dolgozott. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – az alkotások történelmi hitelességét erős forráskritikával érdemes szemlélni.
Az album feltehetőleg alacsony példányszámban jelent meg, bár pontos adatokról nincs információnk. Annyi bizonyos, hogy az Amerikai Egyesült Államokba is jutott belőle: „Biró Mihály Horthy mappájának Amerikában 12 dollár az ára, a melyből a viszontelárusitókat 2 dollár illeti.” (Előre, 1920. augusztus 22.) Ugyanebben az évben – 1920-ban – Bécsben megjelent képeslap formájában is. (Erről a kiadásról is hírt adott az Előre 1921. február 10-i számában: „Minden neylvü [!] proletárt meg lehet agitálni ezekkel a rajzokkal, mert ezt mindenki megérti.”) Végül Buenos Airesben is kiadták 1946-ban, szintén kis alakban.
Enyhén sérült, szalaggal megköthető, rajzos, kiadói papírmappában.