2025. Sep. 10., Wednesday
Live-Auktion

Múzeum Antique Book Shop
Fair Partner ✔
42. Könyv- kézirat- metszet- térkép árverés

25-05-2023 17:00 - 25-05-2023 19:22

 
194.
tétel

Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. köt. [Krudában]

Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. köt. [Krudában]

Pesten, 1821. Trattner J. T. 340+[4] p., [2]+69+[5], IV+(5)–130 p. Az első kötet címlapja, s az azt követő három levél hiányzik. Marczibányi István 1815-ben kelt végrendeletében ötvenezer forintot hagyott az Akadémia...

Item ist Archive - Dieses Item ist nich verkäuflich

Katalog mit Ergebnisse!

Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
  • Fügen für meinen Katalog
  •  Schreibe einen Kommentar
  •  Nachricht für das Auktionshaus
  • Link an einen Freund
  • Druck
Bitte einloggen oder Registrieren, und abonnieren die Preise der Artikel zu sehen!

Eintritt   Registrierung
Nachricht für das Auktionshaus

Wenn Sie nicht finden können einige Informationen des Artikels, können Sie das Auktionshaus direkt fragen.


Bitte einloggen oder Registrieren, wenn Sie um diesen Artikel an einen Freund senden wollen.

Eintritt   Registrierung

Ganz Beschreibung


Bitte einloggen oder Registrieren, die ganze Beschreibung der Artikel zu sehen!


empfohlene Artikel im Katalog

194. Artikel
Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. köt. [Krudában]
Pesten, 1821. Trattner J. T. 340+[4] p., [2]+69+[5], IV+(5)–130 p. Az első kötet címlapja, s az azt követő három levél hiányzik.
Marczibányi István 1815-ben kelt végrendeletében ötvenezer forintot hagyott az Akadémia megalapítására azzal a kikötéssel, hogy az Akadémia létrehozásáig az alapítvány kamataiból a Nemzeti Múzeum évenként egy-egy pályakérdést tűzzön ki a magyar nyelvtudomány és nyelvművelés témájából. A védnök József nádor, elnökei Teleki László, Podmaniczky József, Cziráky Antal, Mailáth György voltak, az ügyintézést Horváth István végezte. Az első pályázat kihirdetése 1815-ben lett volna esedékes. Mivel azonban az említett művek jutalmazására, az ünnepélyes díjkiosztásra először csak 1817. november 23-án került sor, ekkor hirdették ki – a bíráló bizottságnak a nádor által kinevezett elnöke, gróf Teleki László javaslatára – visszamenőleg egyszerre a három évre szóló pályakérdéseket. A pályázat a korszak két legjelentősebb nyelvbölcseleti munkáját hívta életre: az egyik a nyertes munka, Teleki Józsefé, a másik pedig Verseghy műve. A Teleki pályamunka az 1816-os kiírásra született, amely így szólt: „Minő tudományos rendszabások szerént kellene és lehetne új szavakkal és szólásmódokkal a magyar nyelvet bővítení a különbféle tudományokra és mesterségekre nézve?” Teleki higgadt, alapos, a nyelvújítást támogató dolgozatát a nyelvújítási harc lezárásaként emlegetik. Méltatói szerint jelentősége abban rejlik, hogy nyelvtudományi alapokra fektetve, a külföldi idevágó szakirodalmat bekapcsolva és a hazai előzményeket értékesítve rendszeres, összefoglaló előadásban alkotta meg a nyelvújítás elméletét. Magas színvonalon megírt munkája világosan láttatja a szélsőségek között követendő utat, lényegét tekintve abban a felfogásban, amelyet értekezésében Kazinczy kifejezésre juttatott. Érdekes adalék, hogy az 1817-ben kiírt pályázat nyertes műve is Teleki nevéhez fűződik (Egy Tökélletes Magyar Szótár Elrendeltetése, Készítése módja). Az első kötet – Teleki műve mellett – Pálóczi Horváth Ádám pályamunkáját tartalmazza. A második kötetben a nyertes másik tanulmányán kívül Kolmár József, Georch Illés és Gáti István egy-egy felelete olvasható. (Közp. 119./56.) Szüry: 2321.
Példányunkból sajnos hiányzik Georch Illés és Gáti István tanulmánya. (59+103+[2] p.).
A hajtogatott ívekben maradt munka néhány levele erősen piszkos, de ép, mindkét kötet alsó részén egykori ázás nyoma húzódik végig. Fűzés, kötés nélkül.