Honterus Antikvárium és Aukciósház

Fair Partner ✔
117. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

Budapest, [1927.] Athenaeum. 15 számozatlan, önálló levél + 10 kőnyomatos t. mindegyik aláírt. Illusztráció mérete: 47×48 cm. Mappa mérete: 54×65 cm. „Készült 1927-ben, az Athenaeum műintézetében, 300 számozott és 30 számozatlan példányban. A művész mindegyik képet sajátkezű aláírásával látta el. A 330 példány levonása után az eredeti kőrajzokat megsemmisítették. Ez a példány a 9.” Példányunkból két lithográfia hiányzik!
Ady illusztrálása komoly problémát jelentett a kor művészeinek, s a kérdés természetszerűleg a Nyugatban is többször szőnyegre került. Ady mondanivalói annyira kép alakjában fejeződnek ki és képei olyan hatalmas erejűek, annyira eredetiek és annyira láthatóak, hogy nem szorulnak sem a festő, sem a grafikus kommentárjára. „Az illusztrátor, ha hozzájuk nyúl, inkább elvesz belőlük, semmint hozzájuk adna a magáéból. Igazában megábrázolhatatlan költészet, így aztán érthető, ha csak kivételes tehetségnek adatik meg, ha egyáltalán megadatik, hogy sikerrel illusztrálja Ady-t. Ehhez a tehetséghez igen szerencsésen választotta meg kifejező eszközül a grafikai eljárást, a litográfiát. A követ Baja Benedek nem annyira rajzolásra használja, mint inkább festésre, nagy felületeknek feketével beborítására. A fekete foltokba a fényt azután finom kaparótűvel viszi bele. A tulajdonképpeni rajzot is azzal hozza ki belőlük. Nemegy lapja ennélfogva szinte rézkarcszerű, csak persze lágyabb folt- és tónushatású a leglágyabb rézmetszetnél is. Ha Baja Benedek rajza biztosabbá lesz, különösen az emberialak formáinak ábrázolásában, akkor ezzel a bravúros litografozó eljárásával még különb eredményeket fog elérni. Ady termékenyítő hatásának érdekes és meggyőző tanúsága Baja Benedek albuma. És a sok mellett újabb bizonysága az adyendrei költészet nőttön növekvő eleven erejének, amellett, hogy első nyilvános megmutatkozása egy bizonyára sokra hivatott fiatal művésznek.” ‒ írta Elek Artúr a Nyugatban. /Nyugat, 17. évf. 288. o/
A művész (1893- 1953) elsősorban díszlet- és jelmeztervezőként volt ismert, de reklámgrafikusként számos plakátot és könyvillusztrációt is készített.
Festett, kiadói félvászon-mappában, amelynek külső táblája leszakadt.