Darabanth Auktionshaus

26. Nagyárverés

Székely István: Chronica ez vilagnac yeles dolgairol Craccoba, 1559. Striykouiai Lazar. (8)p.+237 [recte 236] lev. melyből a 8p. + 1-4.; 115-118; és a 185-236. levelek hiányoznak. A többi levél nagyjából épségben, néhány lapon nagyon régi restaurálás nyomai, szöveget nem érintő hiányok. Tollal írt, a XVI.-XVII. századból származó megjegyzésekkel. Kézzel rajzolt, pótolt címlappal. XVII-XVIII. századi, bordázott félbőr kötésben. Az első nyolc oldal kézzel írt és rajzolt másolata a XIX: századból hozzá. Az első magyar nyelven megjelentetett történeti mű, egyben az első magyar szerző által írt világkrónika! Székely István életéről keveset tudunk: Az első reformátor nemzedék egyik legjelentékenyebb tudós írója volt, humanista indíttatásra műveit magyarul írta. A reformáció történelem-szemléletében született munka elsősorban a magyar múlt bemutatására összpontosít. Attól kezdve, hogy a hunok belépnek a történelembe, a világtörténeti anyag egyre inkább háttérbe szorul. Leírását a reformáción felül a magyar, kiváltképpen pedig a székely nemzeti öntudat hatja át, természetesen kora nemesi szellemében. Krónikájában a magyarság története szerves része a világtörténelemnek, amelyet a világ teremtésétől 1558. november 14-ig tárgyal. A kronológia fontos, világtörténelmi események mellett annalisztikus rendben kuriózumokat, hiedelmeket, helyi jelentőségű híreket sorol fel, sőt művelődéstörténeti tudnivalókat, 'historia literaria'-t ad olvasóinak. A hun-magyar azonosság hirdetője, a magyar múlt első dicsőséges korszakának a hun birodalmat, az első magyar királynak Attilát tekinti. A kiadvány Krakkóban készült, a város a XVI. század elején a közép-európai reneszánsz központja, európai viszonylatban is jelentős nyomdahely volt. Lazarus Strikoviensis (másképpen Lazarz Andrysowic) műhelye annak a Vietor nyomdának az utódja volt, amelyben az első nyomtatott magyar szöveg napvilágot látott. (Ld: Központi 137. árv, 110 t.; RMNy 156) Rendkívüli ritkaság, teljes példány még nem szerepelt aukción!