Studio Antikvárium

42. árverés

Kelt: Budapest, 1969. 64 levél, 64 beírt oldal + 16 levél verzóján összesen 104 beírt sor. A levelek mérete: 298x210 mm.
A novella először a Tiszatáj 1971-es évfolyamának 25. számában, majd a szerző „Kint az életben” (Magvető Könyvkiadó, 1972) című novelláskötetének 147–175. oldalán jelent meg nyomtatásban. Kéziratunk szövege számos helyen áthúzásokat és olyan szövegrészeket is tartalmaz, amelyek a végleges változatból kimaradtak, ezért joggal feltételezhető, hogy példányunk a novella legelső változatának kézirata.
Csurka novelláskötetéről így írt Szekér Endre a Petőfi Népe 1972. novemberi számában: „A kötet súlyponti novellái összefüggnek, cselekményük egymásba fonódik, szereplői azonosak. Nem érezzük belemagyarázásnak azt, ha az író fiatalkori élményeit sejtjük e novellákat olvasva, hisz az ötvenes évek elején lejátszódó történetek szereplői a Színművészeti Főiskola hallgatói – mint Csurka is. A dogmatizmus éveinek nem nagy drámái foglalkoztatják, hanem a fiatal főiskolások emberi magatartása, annak formálódása, lélekrajza ebben az időszakban. A kötet címe talán jelképesen is értelmezhető: a főiskolások az élettől hermetikusan elzártan élnek az intézmény és a kollégium négy fala között. Itt érik a nagyvilág, a külső világ hatásai is – felborzolva olykor-olykor józan paraszti látásukat, gondolkodásukat. A „Négy gólya” az 1952-ben érkezett hallgatók „honfoglalását” írja le a diákotthonban. Ekkor ismerjük meg „hőseinket”: Miklyát, Róbertet, Purgacsicsot és Lovast. A másik fél megismerése remek lehetőség az író számára, hogy egy kis fintorral jellemezze őket. Később is kissé torz tükörben mutatja őket, így teszi egyben rokonszenvessé és ellenszenvessé hőseit egy-egy „drámai” helyzetben.”
A levelek egy részének felső margóján kisebb foltok, ázás-nyomok, apróbb sérülések, hiányok, de összességében jó állapotú példány, Csurka István korai művének teljes kézirata.