auction house |
Studio Antikvárium |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
42. árverés |
date of exhibition |
december 10-től 13-ig | hétköznap reggel 8 és 18 óra között lehet a tételeket megtekinteni. |
auction contact |
+36-1-354-0941 | studioantikvarium@gmail.com | |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-12-14/42-arveres-78 |
322. item
Illés Endre (1902–1986) író, műfordító, szerkesztő „Németh László hetvenéves” című, jelen formájában kiadatlan íróportréjának saját kezű, tintával írt, javításokkal és áthúzásokkal sűrűn tarkított kézirata.
Kelt: [Budapest, 1971]. 6 levél, 6 beírt oldal, mérete: 298x208 mm.
Illés Endre és Németh László irodalmi barátsága és levelezése az 1930-as évektől kezdődött. A szintén orvostanhallgatóként indult Illés Endre az orvosi egyetemet végül nem fejezte be, de diagnoszta hajlama, éles megfigyelőkészsége mindvégig érezhető rövid novelláiban, kritikáiban és esszéiben. Újságírói és szerkesztői karrierje betetőzéseként már az 1930-as évek végétől a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt, és polgári világnézetű műfordítóként, a francia irodalom rajongójaként a fordulat évéig (1950) tartani tudta ezt a pozíciót. Németh László a II. világháború végétől – talán a második szárszói találkozó idején tartott, ellentmondásos, antiszemitaként is értelmezhető beszéde miatt – nehéz helyzetbe került, Hódmezővásárhelyen talált állást óraadó tanárként. Kettejük irodalmi barátságára jellemző, hogy Illés Endre győzte meg Németh Lászlót nagyregénye, az Iszony befejezésére. Az alapvető fontosságú regényt Illés Endre kiadója, a Révai adta ki 1947-ben. Illés Endre később műfordításokkal bízta meg az egykori orvostanhallgatói társat, a nehéz helyzetbe került irodalmi szövetségest. Illés Endrét 1950-ben, az államosításkor a kiadó éléről a kiadó műszaki osztályára száműzték, és onnan csak szívós munkával, majd egy évtized alatt ért fel ismét az igazgatói székbe. Filológiai pontosságát és szakértelmét nem nélkülözhette a Révai helyén alapított Szépirodalmi Könyvkiadó. Ebben a pozícióban néha enyhe öncenzúrára kérte szerzőit – például Németh Lászlót is egy-két sora kihúzására. Illés Endrét ezért „csokornyakkendős cenzornak” nevezték, cenzúrázni tehát olykor cenzúrázott (hiszen szerette volna megőrizni pozícióját), de nem volt ellenséges a munkatársakkal.
A születésnapra írott baráti méltatás az Élet és Irodalom 1971. április 17-i száma 4. oldalán jelent meg, jelentősen megváltozott tartalommal.
Hartyányi–Kovács 2154.
Tökéletes állapotú lapok. Kiadatlan.