Központi Antikvárium

Fair Partner ✔
161. Könyvárverés

Paris, [1799]. Poignée. [4] + LXII + 273p. +1t., [4]+333p.+ 5t., 338p. + 10t.
A szerző természettudós, a Royal Society of Edinburgh tagja, 1793. május 5-től, öt hónapon keresztül járta Magyarországot. Könyvének előszavában írja: „Bár sok útleírás jelent meg az utóbbi időben, Magyarország egyiknek sem volt tárgya, pedig ez az ország – ha Britanniára nézve nem is jelentős politikai fontosságú – megérdemli figyelmünket”. Fő célja, hogy kikutassa és megismertesse Magyarország földrajzát, természeti viszonyait, különösen föld-, ásvány- és növénytanát. Műve francia fordításban – akkoriban kevesen tudtak angolul – széles körben elterjedt és nagy népszerűségnek örvendett. Útja során először főúri családjainkat (Széchenyi, Esterházy, Festetics) kereste fel, majd néhány rábamenti város és Győr meglátogatása után Komáromba érkezett. Onnan Esztergomon és Visegrádon keresztül Budára utazott.
Budai tartózkodásának leírásával kapcsolta össze Magyarország politikai, társadalmi, vallási, gazdasági, kereskedelmi viszonyainak, népességének és katonaságának ismertetését. Budáról Gyöngyösre, Hatvanba, Parádra, Felsőtárkányba majd Egerbe vezetett az útja. Egerben legelőször a borról emlékezett meg: „Eger bora méltán híres, és ha jó, alig alacsonyabb rendű a burgundinál.” További útja Debrecenbe, Nagyváradra, majd Tokajba vezetett, ahol így írt: „Tokaj kis jelentéktelen város... hírnevét más helyek érdemeiből nyeri. Annak a bornak, ugyanis amely nevét viseli, csak kis hányadát termeli”. Tokaj vidékének 19 falvát sorolta fel, ahol – értesülése szerint – a híres tokaji borok teremnek. Leírja a szőlőművelés és a bor készítésének körülményeit a vesszők elültetésétől kezdve az érő bor kezeléséig. Különösen érdekelte a tokaji aszú készítése, úgy tudta, hogy ez a legdrágább európai bor. Mád, Tállya, Tolcsva, Újhely, Patak és Telkibánya után Kassára érkezett, ahol öt hetet töltött, megnézte az aggteleki (itt el is tévedt) és a szilicei barlangot. Innen Rozsnyón keresztül Lőcsére ment, ahol jakobinus kémnek nézték, és feltartóztatták. Bejárta az egész Felvidéket, kirándult, kutatásokat végzett, növényeket és ásványokat gyűjtött a Tátrában. Magyarországi utazását Pozsony felkeresésével fejezte be.
Illusztrált, köztük a magyar nemes és paraszt viselete, Visegrád látképének rézmetszetével.
Az első kötetben található Korabinszky János Mátyás [1740-1811] rézmetszetes térképe (Szántai: Korabinszky 4) sajnos hiányzik.
Poss.: TIT Könyvtár, MTA.
Félvászon-kötésben. Aranyozott gerinc. Kissé kopott.