Múzeum Antique Book Shop

Fair Partner ✔
42. Könyv- kézirat- metszet- térkép árverés

Excellentissimo, ac Illustrissimo Domino Ladislao L. B. Orczy, de Eadem S. C.et R. A. Maestatis Camerario, Actuali Intimo Consiliario, Comitatus Abaujvariensis Superno Comiti, ad Excelsum Consilium Regnum Locumtenentiale Hungaricum primario Consiliario ecet, ecet. Domino Patrono Gratiosissimo dedic. et naturalier design. a Jose Pollencig Pict. ejusdemque inven. et Sculp. anno 1787.
A metszetet báró Orczy László (1750-1807) főispán, császári és királyi kamarásnak ajánlja készítője Pollencig József.
Rézkarc és rézmetszet. Képméret (felirat nélkül): 305x605 mm, dúcméret: 605x675 mm, lapméret: 450x655 mm.
Buda visszafoglalása a töröktől, az 1686-os sikeres ostroma során, az egykori királyi székhely gyakorlatilag teljesen megsemmisült. A még részben épen maradt épületeket elbontották, majd a romokra az első kis méretű palotát 1714-23 között építették fel. Az új, ún. Mária-Terézia-palota 1760 körül készült el. Mária Terézia rendeletére Nagyszombatról Budára költözött a Királyi Magyar Tudományegyetem. Metszetünkön jól látható a palota középtengelyében, a Duna felőli oldalon, egy érdekes, négyszögletes alaprajzú építmény, mely a csillagvizsgáló tornya. A torony tetején, a felső párkány négy sarkán kis kerek tornyokat helyeztek el, amelyek a négy égtájra irányultak. A tornyot 1829-ben statikai problémák miatt lebontották. Másik, nem kevésbé érdekes eleme a képnek a Karmelita Kolostor torony nélküli első ábrázolása. Mikoviny 1737-es Buda látképén szinte egy magasságú az akkor, a jezsuita rend birtokában lévő, mai Mátyás templom tornyával. Az 1734-ik évben elkészült templomban alig 21 évig működhettek a karmeliták, II. József 1784-ben a rendet feloszlatta és őket a kolostor és templom elhagyására kényszerítette, ezután a templomot átalakították, tornyát lebontották, és 1787-től színházként működött. A csillagvizsgáló és a karmelták kolostorának tornya az 1780-ban készült, J. Majer P. Westermeyer „Ofen, Buda” metszetén látható együtt. (Rózsa II/145a)
POLLENCIG Józsefről a metszet rajzolójáról és metszőjéről sajnos nem sokat tudunk. Ismert adat: festő és grafikus a XVIII. sz. végén Pesten. A Neuer Kurier 1789. évfolyama részére készített egyszerű rézkarcainál érdekesebbek azok a finom , akvarellel színezett rajzai, melyeket az 1794—95-ben a Budavári palotában rendezett bálról és egyéb ünnepségekről készített s amelyek a Szépművészeti Múzeum graf. gyűjteményében vannak.
Többet tudunk viszont báró Orczy Lászlóról, kinek a kép ajánlva lett. 1784-től haláláig Abauj Vármegye főispánja, majd 1785-ben Pesten ugyanezt a hivatalt viselte. 1787-ben valóságos belső titkos tanácsos lett és miután a királyi helytartótanácsot egyesítették a királyi kamarával, annak első tanácsosává nevezték ki. Az 1790. évi országos bandériumnak Budán fővezére volt. 1792-től a királyi udvari kamara másodelnöke. 1806-ban vonult nyugalomba és munkásságáért megkapta a Királyi szent István-rendet. Az Orczy-kertet, melyet ő álmodott meg, Pest városának ajándékozta.
A rendkívül látványos és ritka metszetből Rózsa (Rózsa II/147.) katalógusa mindössze egy példányt ismer. Egykori négyrét-hajtás enyhe nyomaival, verzóról restaurált, tiszta, hiánytalan, erős levonat.