2025. Sep. 12., Friday
Live auction

Múzeum Antique Book Shop
Fair Partner ✔
Múzeum Antikvárium 45. árverése. Könyv, kézirat, fotó, metszet

13-12-2024 17:00 - 13-12-2024 19:24

 
196.
tétel

CSEREY Farkas, nagy aitai iffiabb: A’ falusi nevelésnek módgyáról való vélekedés.

CSEREY Farkas, nagy aitai iffiabb: A’ falusi nevelésnek módgyáról való vélekedés.

Nagy-Váradon, 1806. Máramarosi Gotlíb Antal’ betűivel. 90 p. Egyetlen kiadás. Cserey Farkas ezen munkája különleges helyet foglal el a magyar neveléstörténetben és a 19. század eleji kultúrtörténetben. A könyv a korabeli...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

196. item
CSEREY Farkas, nagy aitai iffiabb: A’ falusi nevelésnek módgyáról való vélekedés.
Nagy-Váradon, 1806. Máramarosi Gotlíb Antal’ betűivel. 90 p. Egyetlen kiadás.
Cserey Farkas ezen munkája különleges helyet foglal el a magyar neveléstörténetben és a 19. század eleji kultúrtörténetben. A könyv a korabeli pedagógiai gondolkodás jelentős dokumentuma, amely a vidék nevelési viszonyait helyezi középpontba, és egyedi nézőpontból vizsgálja a gyermeknevelés kérdéseit. Ifjabb Cserey Farkas (1773–1842) a reformkori magyar értelmiség kiemelkedő alakja volt. Erdélyi származású földbirtokosként nemcsak a gazdálkodás, hanem a társadalmi reformok és a nevelés kérdései is foglalkoztatták. Művei tükrözik a felvilágosodás eszméinek hatását, amelyek különösen a nevelés fontosságát hangsúlyozzák a társadalmi fejlődés szempontjából. A szerző a helyi viszonyokat szem előtt tartva igyekezett olyan gyakorlati tanácsokat adni, amelyek a falusi környezetben is használhatók. Ez a mű az első magyar nyelvű, kimondottan falusi nevelésről szóló írások egyike. Cserey nem idealizálja a nevelést, hanem figyelembe veszi a falusi emberek életét meghatározó anyagi és kulturális körülményeket. Például a gyermekek számára olyan oktatást és nevelést szorgalmaz, amely hasznos a mezőgazdasági munkában és a mindennapi életben.
„A nevelésfilozófiai és felvilágosult szellemű reformjavaslatai miatt egyaránt igen jelentős művében Cserey Voltaire, Rousseau és mások nyomán azt hangsúlyozza, hogy a kor társadalmi visszásságai a tudatlanságból származnak, igazságos társadalom csak a nép szellemi felemelkedése által jöhet létre. II. Józsefen kívül már Franklint és Washingtont is azok közé a bölcs vezetők közé sorolja, akik szívükön viselték a nép művelődését. A mű felépítése érdekes. Fejezetcím nélküli első harmada nevelésfilozófiai fejtegetés. Ezt követi „Az oskola házról”. „Az oskola mesterről”, a vallási és erkölcsi nevelés kérdéseiről szóló fejezet, majd a különböző tantárgyak tanítását tárgyaló részek következnek. A toldalékban a szerző igen fontos témákat érint. Szól az egészséges életmódról, a betegségek elleni védekezésről és azok gyógyításáról, az iskolai rendről, az iskolai elöljárók feladatairól, a jutalmazás és büntetés kérdéseiről.”/Studio/2010
19. század végi, aranyozott gerincű félvászon kötésben, körül márványozott élmetszéssel. A kötést Schmidt Gyula nagyváradi könyvkötő készítette.