Darabanth Auctionhouse

Fair Partner ✔
499-500. Gyorsárverés

1633. [Oklevél] II. Ferdinánd magyar király (ur. 1619-1637) a szatmári síkon fekvő Ecsed erősségét és birtokait örökre és visszavonhatatlanul idősebb Bethlen István (1582-1647) egykori erdélyi kormányzónak, máramarosi és hunyadi főispánnak és fiú ági leszármazottjainak adományozza. Az 1633-ban keletkezett oklevélről készült birtokjogi nyomtatvány.
[Hely nélkül, 1779 körül.] [Nyomda nélkül.] [4] p. Folio.
Latin nyelvű oklevelünk a Tiszántúl egyik legnagyobb uradalmának, az Ecsed várához tartozó uradalom birtokjogának 1633 körüli helyzetéről értekezik. A szatmári síkon fekvő Ecsed erősségéhez a vár jelentőségéhez mérten számos birtoktest csatlakozott Bereg, Szatmár, Szabolcs, Zemplén, Abaúj, Borsod, sőt Heves megyében is: falvak, mezővárosok, hegyközségek, szőlőgazdaságok és erdők a Tisza mindkét partján. A birtok már 1490-től, még bőven az Erdélyi Fejedelemség létrejötte előtt a Báthori-dinasztia kezelésébe került, majd Báthori István erdélyi fejedelem, valamint örökösei kezelésébe ment át, és ott is maradt egészen Báthori Gábor erdélyi fejedelem 1613. évi haláláig, a Báthori-dinasztia kihalásáig. Ekkor a bécsi koronára szállt vissza a birtok, de később, a harmincéves háború keleti hadszínterének erdélyi-császári összeütközéseit követő béketárgyalások során az új erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor szerezte meg tulajdonát, majd a nagy fejedelem halálát követően a Habsburg-hatalommal barátibb viszonyt ápoló öccsére, idősebb Bethlen István (1582-1648) egykori erdélyi kormányzóra, máramarosi és hunyadi főispánra és gyermekeire, ifjabb Bethlen Istvánra (1606-1632) és Bethlen Péterre (1609-1642) szállt a birtok. Az ifjabb Bethlen István nemrég bekövetkezett haláláról megemlékező, 1633-as dátumozással ellátott dokumentum az életben levő apán kívül a fiatalabb fiút, Bethlen Pétert nevezi meg az ecsedi uradalom tulajdonosának, mégpedig örökre és visszavonhatatlanul, ami a korabeli adományozási szokások szerint a Bethlen-dinasztia egyenes ági kihalásáig tart. (Dokumentumunk értelemszerűen nem tudhat Bethlen Péter örökösök nélküli haláláról, majd arról sem, hogy az I. Rákóczi György és a Habsburg-ház háborúját követő, 1647. évi linzi béke értelmében Ecsed uradalma végérvényesen a Rákóczi-dinasztia uralmába kerül). Oklevélnyomtatványunk a meglehetősen körmönfont birtoklástörténetnek csak egy kis részét adja közre, nevezetesen az 1630-1633 körüli tulajdonjogi viszonyokat, ellenben párját ritkító módszerességgel lajstromozza az uradalom birtokösszetevőit, valamint nevesíti az oklevél átadási aktusán jelenlevő főúri tanúkat.
Példányunk utolsó oldalán hat kézzel írt sor, mely az eredeti dokumentum dátumozását is tartalmazza.
Jó állapotú oklevél, középen függőleges hajtásnyommal.