2025. szept. 08., hétfő
Külső online aukció

Darabanth Aukciósház
Fair Partner ✔
503-504. Gyorsárverés

2025. 08. 28. csütörtök 09:00 - 2025. 09. 04. csütörtök 19:00

 
17586.
tétel

[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816).[Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen

[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus

[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816). [Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen...
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
17586. tétel
[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816).[Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen
[Térkép] Charte zum Strabo. Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer" című térképészeti monográfiájához készült térkép. Rézmetszet (1816).
[Weimar, 1816]. [Im Verlage des Geographischen Instituts.] Rézmetszetű térkép, mérete: 255x395 mm.
Térképünk Friedrich August Ukert német kartográfus "Geographie der Griechen und Römer von den frühesten Zeiten bis auf Ptolemäus" című térképészeti monográfiájának II. táblájaként jelent meg. A görögös névanyagot német átiratban közlő térkép a Föld térképét antik világérzékelés szerint ábrázolja, mégpedig Sztrabón (Kr. e. 63 - Kr. u. 23 után) ókori görög utazó, földrajzi író világérzékelése szerinti földabroszt, mely a korábbi világmodelleknél pontosabban mutatja be az Óvilág három kontinensét, Európát, Ázsiát és Líbiát (Afrikát): az Ibériai-félszigettől a szkíta földekig, a hellenisztikus Kis-Ázsiától Indiáig, az Atlasz-hegységtől Afrika szarváig terjedő földeket, valamint a köztes és határoló tengereket. Sztrabón térképe ismeri a Földközi-tengert, a Fekete- és Kaszpi-tengert, a Vörös-tengert, feltünteti az Északi-tengert, az Atlanti-óceánt, az Indiai-óceánt (a Csendes-óceán létéről viszont nem tud). Jerne néven számontart egy különös szigetet, nagyjából Izland környékén, a Kaszpi-tenger és az Északi-tenger között összeköttetést tételez fel, a szkíták jelenlétét pedig mind a kelet európai sztyeppén, mind Észak-Ázsiában feltünteti. A legrészletesebben kimunkált térség természetesen a szerző kis-ázsiai szülőhazája, a Pontus vidéke, hegyrajzában is itt a legpontosabb. A Nílus forrásaival kapcsolatban vadabb feltételezésekbe bocsátkozik, Európában a Tajo, a Rajna, az Elba, a Duna, illetve a Fekete-tengerbe északról ömlő folyók folyásirányára koncentrál, Ázsiában pedig a Tigris és az Eufrátesz, az Indus és a Gangesz jelenlétét ismeri el. Térképén természetesen mitikus néptörzsek is feltűnnek, illetve a fontosabb városokat is feltünteti. Lapunk szélén szélességi és hosszúsági beosztások.
Jó állapotú térképlap, fölül apró pótlással, hátoldalán apró javítással.