Múzeum Antikvárium

10. Online könyv-, és plakát árverés [2015-12-09-ig folyamatosan]

Francofurti, 1659. Sumptibus Thomae-Matthiae Götzii. [10]+165 p.+1 t. (rézmetszetű címkép: a Magyar Szent Korona egész oldalas, allegorikus képe az ajánlás után kötve) A címlapon nagyméretű metszetvignetta.
A Szent Koronáról megjelent első önálló munka második kiadása.Révai Péter az 1550-től Ausztriában őrzött, és 1608-ban Pozsonyba szállított korona törvénybe iktatott őre volt haláláig. E művében De sacra corona című híres könyvét bővíttette ki és dolgozta át. Előképénél sokkal nagyobb igényű, átfogó mű, jóval több forrást használ fel, újdonsága, hogy oklevelekre is támaszkodik. Révai az első a hazai történetírók sorában, aki a magyar múltat egy különleges kérdés, a Szent Korona szempontjából dolgozta fel. Az oklevelek felhasználásával egy fejlettebb történetírói módszer legkorábbi hazai képviselője. Különösen nagy hangsúlyt fektetett a Hunyadi Jánossal kapcsolatos dokumentumok közlésére, és a Mátyás kultusz lelkes ápolói közé tartozott. A munka első fele Magyarország történetének századokra bontott áttekintése. Ehhez felhasználta szinte minden jeles elődjének munkáját. Behatóan foglalkozik az európai és a hazai koronázási szokások összehasonlításával. Az időrendi fejezetek után kifejti a magyar korona eredetéről szóló, nagy hatású elméletét. Leírja a korona kilenc országát (ennek során megemlékezik a magyarok és szlávok eredetéről is), ismerteti a koronázási jelvényeket és szimbolikájukat. Gyökeresen új szemléletének lényege, hogy a korona megvizsgálásából indul ki, a görög feliratok megfigyeléséből igyekszik származására következtetni. Műve hitelességét annak köszönheti, hogy mint annak őre, jól ismerhette, pontosan megfigyelhette a koronát. Leírása sokáig az egyetlen hiteles forrás volt a Szent Korona kutatói számára, munkáját számtalanszor felhasználták a következő évszázadok folyamán. Révai művében elsősorban publicisztikai, politikai szándékokat követ, lényegében egy királytükröt alkot meg. Eszményképe a vallási háborúkon, viszályokon felülemelkedő, a törökkel szembeszálló európai közösség. RMK III. 2058. Apponyi 854. Németh H 1755. - Studió 2005/12.
Korabeli, enyhén foltos - első táblájának alsó élén "egérrágta" - pergamen kötésben, Az első 40 oldal jobb alsó sarkán fokozatosan eltűnő vízfolt nyomával.