Dávidházy Antikvárium, a Földvári Books, a Budapes

Kvartett - a Dávidházy Antikvárium, a Földvári Books, a Budapest Poster Gallery és a Bősze Ádám Zenei Antikvárium közös árverése

8 pergamenlevél, 13 beírt oldal. Kelt: 1651. december 9.
A felterjesztés az Erdődi Pálffy Pál birtokperében történteket foglalja össze, és tájékoztatja az uralkodót a beiktatásról. Utal a királyi felség korábbi, papír alapú, záradékkal és titkos pecsétjével megerősített, beiktatást elrendelő oklevelére, amelyet Erdődi Pálffy Pálnak adott. Ennek az oklevélnek a szövegét szó szerint idézi. Ezek szerint a juttatás indoka, hogy a királyságért és királyi felségünkért különböző hivatali tisztségekben Erdődi Pálffy Pál jelentős szolgálatot tett az uralkodónak. Ennek elismeréséül az uralkodó neki adja Pozsony egész várának birtokjogát annak minden jövedelmével (közte a kocsmáltatás jogát is) együtt. A levél utal arra, hogy a használati jogot eredetileg még Rudolf császár adta Miklósnak, a jelenlegi Pál apjának, amely aztán öröklődött, de a tulajdonjogot a kezdetektől fenntartotta a mindenkori uralkodó számára. Majláth Miklós kincstári jogügyigazgató erre hivatkozott a per során (ünnepélyes tiltakozás).
Erdődi Pálffy Pál nádor Pálffy Miklós országbíró és híres hadvezér fia, a pozsonyi vár kapitánya volt. Amikor be akarták iktatni a pozsonyi várnak és javainak birtokába, akkor a fiscus direktor, tehát az államot képviselő kincstári jogügyi igazgató ünnepélyesen tiltakozott a beiktatás ellen. A felterjesztésben szereplő Erdődi Pálffy Pál (1580-as évek vége–1653) Magyarország nádora, 1625-től 1646-ig a magyar királyi kincstár elnöke volt. Ugyancsak 1625-től királyi főpohárnokmester és királyi tanácsos. 1630-ban lett a pozsonyi országgyűlés elnöke, 1646-tól pedig országbíróvá nevezték ki. 1649-től nádor, ebből a tisztségéből kifolyólag pedig a jászok és a kunok kapitánya is. IV. Fülöp spanyol király az aranygyapjas rend láncát adományozta neki. Zombori gróf Lippay György (1600–1666) prímás, esztergomi érsek és kitűnő alkimista volt. 1631-ben pécsi, 1633. február 1-jén veszprémi, 1637. május 1-jén egri püspök lett, mindemellett 1635-től kancellár. A nagyszombati egyetem jogi karának egyik alapítója volt. 1642-től esztergomi érsekként működött. Az ellenreformáció egyik fő szervezője volt, és a Habsburgok elkötelezett híve. Az 1664-es vasvári béke után az országra nehezedő egyre nagyobb idegen nyomás miatt csatlakozott a Wesselényi Ferenc nádor által szervezett főúri összeesküvéshez. (Studio)
Az első előzéklapon az irat egykori őrzésének helyére utaló régi bejegyzések. Könyvformátumú oklevél, korabeli díszes, dúsan aranyozott pergamenkötésben. Az első kötéstábla közepébe az aranyozott osztrák császári címer, a hátsó kötéstáblába a koronás magyar címer préselve. A felterjesztést Lippay György esztergomi érsek vörös színű, tölgyfa tokban található benyomott viaszpecsétjével erősítették meg, amelyet fonott nemzeti színű szálra fűztek fel. A kötést átkötő selyemszalagokból kettő hiányzik.