Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Online árverése | Könyv, antik térkép, grafika

Pest, 1846, Trattner és Károlyi tulajdona, 327 p. + [1] p. + 96 p. + XVI p. + 1 térk. (kihajtható)
Hármas Kis-Tűkör, melly a' magyar királyi birodalomnak azaz: Magyar Országnak és hozzá kapcsoltt egyébb részeinek I. földleirását, II. mostani polgári állapotját 's III. a' magyar nemzetnek történetét tanuló Ifjak számára hiven ábrázolja. Magyarország és Erdély földabroszával XII. Toldalékkal. [Írta: Mányoki Losontzi István].
Magyarország és Erdély kihajtható térképével kiegészített kötet. A könyv önálló címlap nélkül tartalmazza: Hármas kis-tűkör, melly Erdélynek földét, mostani polgári állapotját, és rövid történet adja elő. (96 p.) és A' szent historiának rövid summája (XVI p.) műveket is.
Az első előzéken tollal beírt, régi ajándékozási bejegyzés látható.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratos, vaknyomással díszített könyvgerinccel, mintázott lapélekkel, tiszta belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője Mányoki Losontzi István (Szilasbalhás, 1709. - Nagykőrös, 1780) tankönyvíró, gimnáziumi tanár, igazgató. Neve 1727-ben mint nagykőrösi diák tűnik fel az iskola anyakönyvében, majd két év múlva debreceni diák lett, egészen 1738-ig. 1739 őszén az Utrechti Egyetem szerzett doktori diplomát, később a Hallei Egyetemen tanult. 1741-1769 között Nagykőrösön igazgató volt. A tanárhiány következtében sok tárgyat tanított: görögöt, hébert, logikát, filozófiát, földrajzot, történelmet és hittant. Kiss Áron kutatásai szerint 10 tankönyvet írt, vezette az iskola anyakönyvét, teológiai vizsgálatokat végzett a püspök megbízásából, de annak halálát követően az istentiszteletek, a temetések énekanyagának az összeállításában, és a búcsúztatók megírásában is közreműködött. 1771-ben született meg a Kis Tükör, mely 1773-ban nyerte el hármas felosztású formáját. A Hármas Kis Tükör c. műve eredetileg a falusi református iskolák számára készült, azonban viszonylag gyorsan bekerült a grammatikai iskolák tananyagába, és még az evangélikus oktatási intézményekbe is. A Tiszáninneni Református Superintendentia már 1776-ban előírta a használatát, majd a 19. század első felében több egyházkerület is megtette ugyanezt, és a különböző tervezetekben rendszeresen megjelölték tankönyvként.