Központi Antikvárium

165. Könyvárverés

Magyar Márs avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete - Reges Hungariae ab anno Christi CDI. ad annum MDCLII. Ungaricis rhytmis descripti.
Béchbén, 1653. Cozmerovius Máthe. [8] + 154 + 80 + [8]p. (A címlap, 5 sztl. lev. ajánlások, valamint a 19-22 és 25-32 oldal egykorú, kalligrafált betűkkel kéziratban pótolt, M. Lang címképmetszete hiányzik.)
Listius László gróf (1628-1662), erdélyi szász család sarja nyugatmagyarországi birtokain, jórészt Köpcsényben élt. Az 1650-es években szörnyű bűneinek híre járta be az országot. Gonosztetteivel az 1659-es pozsonyi országgyűlésen külön törvénycikk foglalkozott. A nádor által indított vizsgálatban a megidézett 14 tanú vallomása a súlyos vádakat igazolta. Listius peres ügyeiben hamis pecséteket készíttetett, leveleket hamisított, szodomita életet élt, meg akarta mérgezni gyámját, sőt az anyját is, Bécsből hozatott leányanyákat, akiket a szülés után rövidesen meggyilkolt, gyermeküket pedig felesége szülötteiként tartotta, gyújtogatott és még több gyilkosságot is elkövetett. Bűneire az ítélet csak fej- és jószágvesztés lehetett volna. 1661. május 23-ára idézték törvény elé. Listius azonban már áprilisban szerződésre lépett Wesselényi Ferenc nádorral, s azt a 40 ezer forintot, mellyel a nádor az anyjának régóta tartozott, elengedte sok jó akaratáért, „melyekkel ő nagysága ígéri magát minden istenes és törvény szerint való” igazságában. Május 2-án meg is jelent I. Lipót rendelete a Listius elleni eljárás felfüggesztéséről. Röviddel ezután mégis véglegesen lebukott – Bécsben hamis pénz veréséért elfogták és lefejezték. Nemhiába emlegetik „magyar Villonként” Listius grófot, akit a kriminálhistória mellett az irodalomtörténet is számon tart. Költői munkásságának termékei a Magyar Márs című kötetében maradtak ránk. A kötet túlnyomó részét a mohácsi csatáról szóló hosszabb elbeszélő költemény (Cladis Mohachianae) foglalja el, amelyhez valószínűleg a Szigeti veszedelem adott ösztönzést. Zrínyi hatását láthatjuk abban is, hogy epikus műve mellé lírai költeményeit (köztük a magyar vezérekről, királyokról írt verses jellemzéseket) csatolta. A 4242 soros, Balassi-strófákban írt, Brodarics történeti munkáján alapuló históriát helyenként költői képek, szép leírások, könnyed verselés, leleményes rímek jellemzik.
Korabeli, díszesen aranyozott, bordázott gerincű egészbőr-kötésben, gerincén címkével.
RMK I 869, RMNy 2461