Ráday Antikvárium és Galéria

Fair Partner ✔
51. árverés - Könyvek, Tarnóc Márton hagyatéka

Nunc primum in lucem editi.
[Köln] Coloniae Agrippinae, 1622. Sumtibus Antonii Hierati. [6], 852, [34] p. 36 cm.
Modern, bordázott félbőr kötésben, a képeken látható állapotban. A díszcímlap és az első két oldal hiányzik. Az első tizennégy oldal restaurált, szöveget érintő hiánnyal, az azt követő tíz oldalon a szöveget csak a nyomtatott széljegyzetet érintő kis hiány. A lapokon eltérő méretű halvány vízfolt. Az index egy lapját a kötet elejére kötötték be. Az utolsó négy oldalon lapszéli restaurálás. RMK III 1350.
A humanista történetíró fő művének Első kiadása. Munkája mind a mai napig a XVI. század történetének fontos forrása. A XVII-XVIII. század legnépszerűbb hazai történelemkönyve, a főúri és nemesi könyvtárak nélkülözhetetlen darabja volt. Nemzetközi népszerűségét jelzi, hogy további három kiadása látott napvilágot külföldön. A kiadványnak két variánsa ismert, amelyek a Pázmány Péternek szóló ajánlásban különböznek, valamint a fejlécdísz is eltér. Jelen kiadás tartalmazza az ajánlást. Pázmány Péter 1605 végén Istvánffy Miklós nádori helytartóhoz írt levelében a kor műveltjeinek általános igényét fogalmazta meg: szükség van egy historikusra, aki hitelesen beszélné el a Mátyás király halála óta eltelt, sorsfordulatokban bővelkedő időszakeseményeit. Báró Istvánffy Miklós [1538-1615] vinicei kastélyában ekkor a 16. könyvnél, az 1550-es évek történeténél tartott, s könyvén már évek óta dolgozott. Elbeszélését Hunyadi Mátyás halálának évével kezdte, mert a magyarok történetét a kezdetektől 1496-ig monumentális művében Antonio Bonfini már feldolgozta. Istvánffy nem csupán kiegészítette,hanem méltó módon folytatta Bonfinit, feldolgozva az 1490 és 1613 közötti eseményeket. Az először 1622-ben Kölnben megjelent História (címe magyarul: A magyarok dolgairól írt históriák 34 könyve) előtt külföldön csak röplapok, emlékiratok tájékoztatták az érdeklődő nagyközönséget a XVI. század magyar történelmi eseményeiről. Ritka.