Hereditas Antikvárium

Fair Partner ✔
11. Könyvárverés

(New York, 1935. Hermann Jaffe Press.) (2)+43 levélpár (a 4. és 40. számú hi­ányzik). Minden lapon 1-1 egészoldalas, eredeti, szignált kőnyomat található. Az album 55 számozott példányban jelent meg, ennek helyét itt üresen hagyták.
Gellért Hugó 1892-ben született Budapesten. Szüleivel már egészen fiatalon, 1906-ban kitelepültek az Amerikai Egyesült Államokban. Iskoláit is itt végezte: a Cooper Union és a New York-i National Academy of Design hallgatója volt, majd Párizsban tanult ösztöndíjasként az 1910-es évek elején. Világnézetileg és politikailag a baloldali mozgalmak mellett köteleződött el. Ahogy a Művelt Nép című újság írt róla 1955-ben: „Gellért Hugó, fiatalon idegenbe szakadt hazánkfia negyven év óta vesz részt művészetével, szóban és írásban is, a proletariátus harcaiban”.
Elsősorban a politikai grafika és karikatúra műfajában alkotott maradandót. Számos lapnak dolgozott, többek között a New Yorker, a Kanadai Magyar Munkás, a Liberator, vagy a New Masses számára. Leghíresebb alkotásai a Marx Tőkéjéhez készült illusztrációi, valamint a Gulliver-sorozata. Utóbbiból 1974-ben rendezett kiállítást a Nemzeti Galéria.
A Gulliver Elvtárshoz az alábbi előszót fűzte Gellért címadó alakjának nevében: „Az én kalandjaim az Amerikai Egyesült Államokban elődöm élményeinél sokkalta elképesztőbbek. Az ország furcsaságai, az emberek szokatlan viselkedése, a kormányzat ódivatúsága sokszorta szélsőségesebbek és kiszámíthatatlanabbak mint bármi, amit Lemuel Gulliver feljegyzett számos utazása során. Azonban ma a telefon, a rádió és a nyomdagép korában könnyedén igazolható – még a legkevésbé érdeklődők számára is –, hogy e mű tartalma, a képek és a szavak – bármily hihetetlennek tűnjenek is – az igazságot és csak az igazságot tárják fel (Gulliver Elvtárs).”
Gellért munkásságát világszerte jegyzik, alkotásait a világ legnagyobb közgyűjteményei is őrzik, mint pl. a British Museum Londonban, vagy a New York-i Metropolitan múzeum. Ennek ellenére csak egyetlen teljes példányát találtuk meg a sorozatnak, a Binghamton Egyetem Művészeti Múzeumában.
Modern vászonmappában.